Petrich K�roly 1916. december 27-�n sz�letett Budapesten. A term�szet szeretet�t az otthoni k�rnyezetb�l, f�k�ppen nagyapj�t�l �s �desapj�t�l �r�k�lte. Ugyanis az apa (Petrich Gyula), mint a Calderoni tanszerell�t� c�g agilis munkat�rsa, a tanszerszakm�nak �ldozta eg�sz �let�t. K�rolyt kisgyerekk�nt is elvar�zsolta a c�g �ltal forgalmazott csod�s tr�pusi lepk�k vil�ga, �s mindez �lete v�g�ig nagy hat�ssal volt r�. Tanulm�nyait a M�rv�ny utcai elemi iskol�ban, majd a Werb�czi Istv�n Gimn�ziumban folytatta. Sikeres �retts�gi ut�n, 1934-1939 k�z�tt, egyetemi tanulm�nyait a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen, vegy�szet �s biol�gia szakon v�gezte. Gy�jtem�nye m�r ezekben az �vekben is volt, de az ugyan�gy odaveszett a h�bor�s puszt�t�sokban, mint apja 1927-ben alap�tott „Petrich Gyula M�- �s Tanszerv�llalat”  �sszes felszerel�se.

K�roly, a  tiszti kik�pz�st k�vet�en, a m�sodik vil�gh�bor�ban, sz�mos fronton katon�skodott. Id�szakosan leszerelt�k 1943-ban, ez�rt m�dja ny�lt a doktor�tus megszerz�s�re �s munkav�llal�sra az Orsz�gos K�miai Int�zet Talajtani Oszt�ly�n. R�vid id� eltelt�vel ism�t katonai kik�pz�sre �s szolg�latra h�vt�k. Eleinte Egerben, majd Ver�c�n katon�skodott, de az �ltal�nos mozg�s�t�st k�vet�en ism�t a harcokban tal�lta mag�t.  Pilissz�nt�n 1944 december�ben orosz fogs�gba ker�lt. Mint hadifoglyot a gorjanszki b�ny�ba hurcolt�k dolgozni, �s innen csak 1947 ker�lt haza.

Eleinte rem�nytelen volt az elhelyezked�se, de v�g�l a Budapesti Vegyim�vekn�l (kor�bbi nev�n Hung�ria Vegyim�vek) siker�lt elhelyezkednie. Itt n�v�nyv�d�szer-fejleszt�ssel foglalkozott nyugd�jba vonul�s�ig, 1976-ig.

A h�bor� ut�ni lepkegy�jt�shez az 50-es, 60-as �vekben, csal�di kir�ndul�sok sor�n kapott ism�t kedvet. Mindig prec�z �s c�ltudatos ember volt, ez�rt a gy�jt�st is �tgondolt tervek szerint folytatta. A Magyar Term�szettudom�nyi M�zeum �llattani Oszt�ly�n, Kov�cs Lajos arra buzd�totta, hogy a Velenceit� �s a hegys�g faun�j�t kutassa. Elk�pzel�seivel egybev�gott az aj�nlat, ez�rt az elk�vetkez� 35 (k�zel 40) �vben m�r csak ebben a t�rs�gben gy�jt�tt. Elmond�sa szerint, els� alkalommal 1931-ben di�kk�nt j�rt a Velencei-hegys�gben, lepk�t gy�jteni. Elk�pzelhet�, hogy d�nt�s�t ez az �lm�ny is befoly�solta.

A 60-as �vek v�g�n a sz�kesfeh�rv�ri TIT Biol�giai Szakoszt�ly, P�rniczky J�zsef �ltal vezetet rovartani szakk�r�ben, t�bbsz�r is tal�lkoztunk vele, mint a velencei t�rs�g gy�jt�j�vel. K�z�s gy�jt�seken ebben az id�ben nem vett�nk r�szt vele, meglehet�sen mag�nyos gy�jt�nek sz�m�tott. Vele k�z�s gy�jt�sre csak 1971-t�l ny�lt lehet�s�gem n�h�ny alkalommal, a Velencei-hegys�g Nadap �s Lovasber�ny k�z�tti szakasz�n.

Molyokat abban az id�ben, �n m�g nem gy�jt�ttem, de csod�ltam Karcsi b�csit, aki a f�nyre j�tt legapr�bb p�ld�nyt is �l��vegbe tess�kelte. Mint k�s�bb megtudtam eredetileg � is csak a nagylepk�ket gy�jt�tte, de sajn�lta a hasonl� �rt�ket k�pvisel� molylepke anyagot „veszni hagyni”. A molyok gy�jt�s�be k�s�bb olyan szinten „belemelegedett”, hogy sz�mos hazai ritkas�got, s�t a magyar faun�ra �j fajt is kimutatott a t�rs�gb�l. Karcsi b�csi kezdetben egy dong� motorker�kp�ron, k�s�bb g�pkocsival j�rta a terepet. B�zishelye az ag�rdi h�tv�gi h�za volt, innen j�rt a terepre.

Ag�rdi kertj�ben (a Szabadka �s Lehel utca sark�n) 16 �vig f�nycsapd�t m�k�dtetett, melynek anyag�t naprak�szen feldolgozta. Elmond�sa alapj�n, a Velencei-hegys�gi gy�jt�st r�szben korl�tozta az a t�ny, hogy a hegy bels� t�rs�g�ben, a vizsg�lt id�szakban katonai gyakorl�- �s l�t�r volt. A ter�leten gyakran �jjel is tartottak l�- �s harcgyakorlatot, �gy a b�k�s gy�jt� onnan kiszorult. A vizsg�lt ter�leten 33 terepponton v�gzett rendszeres (vagy alkalmi) gy�jt�st.

A Folia Entomologica Hungarica-ban �t tudom�nyos szakcikke jelent meg 1984 �s 2001 k�z�tt. K�l�n eml�t�st �rdemel, hogy az utols� �r�sa a Fej�r megyei S�rv�z melletti szikesek lepke-faunisztikai felt�r�s�r�l sz�l. Kiv�l�an ismerte fel a Velencei-t� d�li partszeg�lye �s a s�rszent�gotai szikes t�rendszer faunisztikai �sszef�gg�s�t. Ez a fauna hum�n behat�sok miatt rendk�v�l s�r�l�keny, tal�n dr. Petrich volt, aki kev�sb� bolygatottan ismerhette. (Itt jegyezz�k meg, hogy �desapj�r�l 1999-ben „A k�nyv �s nevel�s”, tank�nyv-taneszk�z rovatban, internetes �r�sa jelent meg „A magyar tanszerell�t�s szolg�lat�ban” c�mmel.)

Az 2001-ben megjelent „A velencei t�j lepkevil�ga” c�m� k�nyv�ben (Mez�gazdas�gi Szaktud�s Kiad�, Budapest, 305 oldal) azt �rja, hogy a t�rs�gb�l 630 molylepke �s 337 nagylepke fajt mutatott ki. A hazai faun�ra �j, �ltala kimutatott fajok sz�ma 16 volt. F�k�nt �ldozatos faunafelt�r� tev�kenys�g�nek k�sz�nhetj�k, hogy a velencei t�vid�k �s hegys�g lepke-faunisztikai szempontb�l, a legjobban felt�rt ter�letnek sz�m�t haz�nkban.

Dr. Petrich K�roly 1958 �ta tagja volt a Magyar Rovartani T�rsas�gnak, az el�ad� �l�seket rendszeresen l�togatta. A t�rsas�g 1995-ben elismer�s��l a „Frivaldszky-eml�kplakett” ez�st fokozat�t adom�nyozta neki. Mivel l�t�sa ut�bb fokozatosan megromlott, a gy�jt�st (1992-t�l) k�nytelen volt abbahagyni.

Lepkegy�jtem�ny�t 1997-ben k�zc�l� adom�nyk�nt Koml� v�ros�nak aj�nd�kozta, s az akkori Koml�i Term�szettudom�nyi Gy�jtem�nyben helyezt�k el Fazekas Imre gy�jtem�nyvezet� szakmai fel�gyelete mellett. A gy�jtem�ny anyag�t nem bontott�k meg, eredeti �llapot�ban van.

Az id�s lepkeszak�rt� gy�jt�t 90 �ves kor�ban a Magyar Rovartani T�rsas�g �s  a Magyar Biol�giai T�rsas�g �llattani Szakoszt�ly�nak k�z�sen megrendezett gy�l�s�n k�sz�nt�tt�k. Megk�sz�nve a m�ltat�st hosszasan �s r�szletesen v�laszolt, ismertetve az �lete �s gy�jt�tev�kenys�ge sz�mos epiz�dj�t. Arra nyilv�n minden jelenl�v� eml�kszik, hogy z�rszav�ban azt mondta, „ha m�g egyszer sz�letn�k, ism�t gy�jt� lenn�k”.

Dr. Petrich K�roly 2013. okt�ber 12-�n hunyt el, hamvai Budapesten, a Farkasr�ti temet�ben lettek elhelyezve.

Sze�ke K�lm�n,

Sz�kesfeh�rv�r