Rovar�sz (lepk�sz) el�deink

Blattny Lajos (1894–1982) �s Fabricius Endre (1880–1968)

�rta: Buschmann Ferenc

Nagy dolog �m a digit�lis technika! Az internet vil�ga pedig id�nk�nt meglep� eredm�nyeket produk�l �s olyan inform�ci�khoz is hozz�seg�ti – mondhatni v�ratlanul – a delikvenst, aminek megismer�s�r�l m�r lemondott… – volna!, ha a k�v�ncsis�ga nyugton hagyn� �s belet�r�dne az eredm�nytelens�gbe.

Harmadik �ve r�szletekben folyik J�szber�nyben a Magyar Term�szettudom�nyi M�zeum lepkegy�jtem�nyi moly anyag�nak rendez�se. Okair�l �s r�szleteir�l most nem ejten�k sz�t, az eddig elv�gzett munk�r�l is csup�n annyit, hogy a Coleophoridae (zs�khord�molyok) gy�jtem�nyr�sz k�szen van, s az err�l �rt tanulm�ny r�videsen, m�g az id�n megjelenik (2016 m�jus v�ge. Kiad�: Pannon Int�zet, P�cs. F�szerkeszt�: Fazekas Imre).

K�vetkez� l�p�sk�nt a Tortricidae-k (sodr�molyf�l�k) hazai, pontosabban K�rp�t-medencei anyag�nak egy r�sz�re ker�lt eddig sor, ann�l is ink�bb, mert err�l a n�pes sz�m� fajcsoportr�l m�ig nem k�sz�lt el a sokunk �ltal hi�nyolt faunaf�zet, amelynek meg�r�s�hoz elker�lhetetlen�l sz�ks�ges, de �gy is mondhatn�m: lehetetlen az MTM adatb�zis�nak teljes ismerete n�lk�l. A lepkecsal�d Tortricinae – Cochylini �s Tortricinae – Tortricini (Acleris-ek) fajainak rev�zi�s �trendez�se m�r befejez�d�tt (115 faj 6740 p�ld�nya). A rendez�s folyam�n teljes adatr�gz�t�s is t�rt�nik: lel�hely, id�pont, gy�jt�. (A teljes vizsg�lati anyag k�nyvalakban is megjelenik, szint�n a p�csi Pannon Int�zet gondoz�s�ban, Fazekas Imre szerkeszt�s�ben).

A fenti munk�latok  sor�n szembes�ltem olyan gy�jt�i nevekkel is, akikr�l az �gvil�gon semmit sem tudunk, r�szint, mert Abafi-Aigner Lajos m�g nem is tudhatott r�luk, r�szint pedig Szab�ky Csaba semmilyen inform�ci�val nem szolg�l vel�k kapcsolatban a hasonl�, „A lepk�szet t�rt�nete Magyarorsz�gon” c�men megjelent k�nyv�ben. J�llehet B�lint Zsolt �s Katona Gergely id�nk�nt k�zread egy-egy gy�jt�r�l sz�l� vagy a magyar lepk�szettel kapcsolatos tanulm�nyt az �ltaluk vezetett internetes blogon, az MTM tudom�nyt�rt�neti adatt�r�b�l, az al�bb sz�ba ker�l� szem�lyekr�l azonban eddig �k sem tudtak „k�zzel foghat�” inform�ci�kkal/adatokkal szolg�lni. Magam is csak a v�letlennek k�sz�nhetem a r�juk bukkan�st olyan f�rumokon, amelyekr�l az ember a c�m alapj�n nem is sejten�, hogy b�r ker�l� �ton, de elvezet a v�laszokhoz. Jelen �r�somban k�t lepk�szr�l �rok, akiknek szem�lyis�g�t eddig teljes hom�ly fedte: Blattny Lajosr�l, �s Fabricius Endr�r�l.

Ha az ember beg�peli a keres�s�vba a k�rd�ses nevet, kap egy tucat – vagy t�bb-vagy kevesebb – lehet�s�get az adataik megtal�l�s�ra, �m ez egyik szem�ly eset�ben sem vezetett eredm�nyre. Ugyanis a felk�n�lt v�laszok megnyit�sa �s olvas�sakor mindig az der�lt ki, hogy nem azokr�l van sz�, akikr�l megtudni szeretn� minimum a sz�let�s�k/hal�luk �vsz�m�t, esetleg a m�k�d�s�k/eredm�nyeikr�l sz�l� valamif�le t�j�koztat�st, mik�zben n�h�ny c�met „�tugrik”, mert az azt sugallja, hogy a tartalom eg�szen m�sr�l sz�l(hat), mint amit megtudni szeretne. �gy j�rtam �n is, m�gnem r�sz�ntam magam, hogy m�giscsak megn�zzem az eddig kihagyottakat, m�r csak az�rt is, mert nem �rtettem, egy�ltal�n mi�rt vannak azok ott, hisz a c�m nem utalt a keresett szem�lyekre.

Blattny Lajos (1894–1982)

Ennyi „felvezet�” �s m�r-m�r „magyar�zkod�s” ut�n n�zz�k, mit is �r a Dolgoz�k Lapja c�m� �js�g az 1966. janu�r 5-�n, szerd�n megjelent sz�m�nak 6. oldal�n egy r�vid, Bende Mih�ly �ltal �rt k�thas�bos riportcikkben, melyet annak technikai kivitelez�se miatt k�nytelen vagyok sz�r�l-sz�ra ide �tm�solni.     

< 1. �bra. Forr�s: DOLGOZ�K LAPJA 1966. janu�r 5. szerda

„A LEPKEFARM”

„Csod�latos lepk�t kerget V�r�smarty Mih�ly Sz�p Ilonk�ja, k�pr�zatos aranysz�rny� pillang�k repdesnek a gyerekek mesevil�g�ban. S vajon, aki t�bb mint hat �vtizedet szentelt lepkegy�jt�sre, az csak a fajok v�ltoz�s�t, biol�giai t�rv�nyszer�s�geket l�t e csapong� �llatk�k �let�ben? Sz� sincs r�la. Blattny Lajos az Esztergom-t�bori b�nyag�p�szeti technikum adminisztr�tora, a lepkefarm tulajdonosa, k�zel 1400 csod�latos kis sz�rnyasb�l �ll� gy�jtem�ny �ssze�ll�t�ja kisiskol�sokra eml�keztet� lelkesed�ssel ecseteli a k�lt�k �ltal annyiszor meg�nekelt teremtm�nyek izgalmas vil�g�t.

– M�g elemista, 6–7 �ves gyermekkoromban szerettem meg a term�szetet. K�l�n�sen a cik�zva rep�l� pillang�k k�t�tt�k le a figyelmem. S a v�letlen �gy hozta, hogy sz�l�v�rosomban, Eperjesen egy nagy tud�s� lepk�sz tev�kenykedett. T�le saj�t�tottam el az alapismereteket.

S a visszaeml�kez�s megszakad, a szem�veg leker�l a hely�r�l. Tulajdonosa t�n�dve sim�tja v�gig t�m�tt �sz haj�t. S nem a gy�jt�s szakszer�s�g�r�l, hanem �rz�seir�l sz�vi mondatait.

– A term�szetet csak szeretni lehet. Ezt az �rz�st t�pl�lom az �tt�r�kbe, ha elj�nnek, �s csod�lkoz� �rtelemmel firtatj�k az ezernyi sz�nt el�b�k t�r� pillang�sz�rnyak titkait. Erd�t j�rni, a n�v�nyek, �llatok tulajdons�gait kibogozni: sz�rakoz�s, gy�ny�r�s�g �s az emberi tud�s gyarap�t�sa.

Ne gondolja senki, hogy a lepk�sz h�l�j�val kez�ben, f�rge l�bakon szaladva �ld�zi sz�npomp�s zs�km�ny�t. A lepk�ket teny�szteni kell. S Blattny Lajos is erny�t tart a f�k al�, hogy a meg�t�getett �gakr�l lehull� herny�kat �sszeszedhesse. Odahaza keltet� h�zban, az �ltaluk megszokott n�v�nyre ker�lnek a furcsa kis �l�l�nyek. A lepk�k a „farmon” l�tj�k meg a napvil�got, de nagyon r�vid id�re. Pillang� �let�k a ci�nos �veg zs�kutc�j�ban �r v�get. S a gy�jt� nagy gonddal, a technol�gia pontos betart�s�val prepar�l� deszk�ra er�s�tve sz�r�tja az egyes p�ld�nyokat. �gy ker�lnek azt�n a gy�jtem�nybe a s�rtetlen, hib�tlan p�ld�nyok.

A gy�jtem�ny szekr�nyeit n�zve bizony csod�lkozhat a laikus. Ki hinn�, hogy ezek a darazsak, amazok a sz�rnya n�lk�li valamik, ezek az apr� rovarokhoz hasonl� testecsk�k mind-mind lepk�k.

S a gy�jt�, Blattny Lajos mintha elmosolyodna, azt�n magyar�zatba kezd:

< 2. �bra. Az esztergomi le�nygimn�zium 1935-36. �vi �vk�nyv�b�l megtudhatjuk, hogy Blattny Lajos lepkegy�jtem�ny adom�nyozott az iskola szert�r�nak

– Ezek a lepk�k Esztergom �s k�rny�k�nek faun�j�b�l val�k. �n f�leg csak ezeket gy�jt�m. S bizony sok vend�gem meglep�d�tt, mikor megl�tta ezt a rengeteg fajt�t. Tess�k n�zni, ez a lepke sz�znemz�ssel, azaz p�rosod�s n�lk�l szaporodik. Ez egy k�l�nleges d�lvid�ki fajta, h�mje n�lunk nem tal�lhat�. Ez pedig tr�pusi lepke, amelyik meleg �jszak�n sok-sok kilom�tert k�pes megtenni. Ennek a p�ld�nynak herny�ja csak az oleanderen �l. Ide m�g meg kellene szereznem ennek a n�st�ny�t, de �vek �ta hi�ba f�radozom.

�gy der�lnek ki a lepkefog�s titkai. Haszn�lnak ehhez m�zben, s�rben prepar�lt, sz�r�tott almaszeletekb�l k�sz�tett f�z�reket. S a kiv�l� szagl�ssal rendelkez� lepk�k nagy t�vols�gr�l a csapd�hoz sereglenek, oda�rkezve az illat elb�d�tja �ket, s �gy hullanak bele a ci�nos �vegbe. A f�nyhez vonz�d�kat l�mp�val kombin�lt leped�s csapd�val fogj�k el.

Hosszan lehetne besz�lni e „mesters�g” fog�sair�l, hiszen mindent megtanulni csak �gy lehet – ahogy ezt Blattny Lajos munk�ss�ga is p�ld�zza – ha gyermeki kort�l kezdve k�vetkezetesen h�dol a gy�jt� ennek a hasznos szenved�lynek. Amit a kedves esztergomi lepk�sz v�gez, az nem csak nagyszer� sz�rakoz�s, hanem tudom�nyos munka is. Blattny Lajos �s az orsz�g m�s vid�kein szorgoskod� lepk�szek a magyar rovartan elm�leti �s gyakorlati anyag�t szapor�tj�k. Ez a tudom�nyos t�rekv�s hev�ti �vtizedek �ta az esztergomi Blattny Lajost is. – Bende Mih�ly”

Innen m�r „egyenes” �t vezetett tov�bb. Ami miatt meg szerettem volna tudni, ki is volt Blattny Lajos, az a tizenh�t, nev�vel f�mjelzett esztergomi gy�jt�s� p�ld�ny volt az eddig feldolgozott anyagban, de – mint el�bb eml�tettem, – Abafi-Aigner 1898-ban megjelent „A lepk�szet t�rt�nete Magyarorsz�gon” c�m� k�nyv�ben �rtelem szer�en ez a n�v m�g nem szerepelt, Szab�ky Csaba hasonl� c�men 2007-ben napvil�got l�tott munk�j�ban �rt r�la (p. 178-179).

A riportalany az id�zett cikkben megeml�tette, hogy Eperjesen sz�letett. Teh�t adva volt a tov�bbl�p�s/kutat�s lehet�s�ge. Term�szetesen erre megint r�ment egy f�l �jszak�m, de meg�rte! Mert v�g�l mindenre f�ny der�lt.

Blattny Lajos Eperjesen sz�letett 1894. m�rcius 21-�n (ez ma Kelet-Szlov�ki�ban j�r�si sz�khely), �s 88 �ves kor�ban, 1982. m�jus 29-�n hunyt el Esztergomban. Sz�lei: Blattny Ern� (1856–1916) �s Irma Blattny, le�nykori nev�n: Wittenberger Irma (1861–1901). Mindk�t sz�l�n�l meg van eml�tve gyermek�k, Lajos. Ezekb�l az adatokb�l az t�nik ki, hogy Blattny Lajos m�r h�t �ves kor�ban elvesztette �desanyj�t, �s m�g csak 22 �ves volt, amikor az apa is elt�vozott mell�le.

J�llehet nem esik sz� a fentebb id�zett riportban – �s m�sutt sem – a csal�dr�l, de a tov�bbi „nyomoz�s” sor�n a sz�l�k r�v�n (Ernest Blattn� �s Irma Wittenbergerov�-k�nt �rva) kider�lt, hogy Blattny Lajosnak volt legal�bb egy testv�re; Blattny Tibor (1883–1969), aki mint n�v�nybiol�gus, a szlov�k n�v�nyf�ldrajz, dendrol�gia, �s erd�szett�rt�net �tt�r�je volt, �s szint�n magas �letkort �rt meg; 86 �vesen hunyt el. R�la b�vebben Cs�ky K�roly: H�res Selmecb�nyai Tan�rok c�m� k�nyv�ben, illet�leg Csapody Istv�n nekrol�gj�ban olvashatunk.

< 3. �bra. Acleris kochiella (Goeze, 1783): egy ilyen p�ld�ny lel�helyc�dul�ja is �rzi Blattny Lajos nev�t az MTM gy�jtem�ny�ben (fot�: Fazekas I.).

Sajnos Blattny Lajos �let�nek egy�b �llom�sair�l �s a munk�ss�g�r�l a fentebb id�zett �js�gcikk kiv�tel�vel semmit nem tudtam kider�teni. Val�sz�n�leg szakirodalmi berkekben soha nem publik�lt eredm�nyeir�l, mert annak nyoma lenne. Szerencs�re a gy�jtem�nye – vagy legal�bb annak egy r�sze – id�ben beker�lt az MTM-be.

A m�sik ilyen „ismeretlen” lepidopterol�gus szem�lyis�g Fabricius Endre. Vele kapcsolatban ugyanaz �ll fenn, mint az el�bb elmondottak: semmit nem tudtunk r�la. Illetve m�gis, csak ker�l� utakon lehetett hozz�jutni.   

Fabricius Endre (1880–1968)

< 4. �bra. Fabricius Endre (a korabeli grafik�t �tdolgozta: Fazekas I.)

SOPRONI SZEMLE 1968. XXII. �VFOLYAM 3. SZ�M  90–91 p.

/ MEGMEL�KEZ�SEK / Cs. E.: Fabricius Endre 1880–1968

„Sopronnak �s a Soproni Szeml�nek egy r�gi rajong�ja hunyta le szem�t ez �v elej�n Budapesten �r�kre. Nem volt ugyan v�rosunk sz�l�tte, Nyitr�n l�tta meg a napvil�got, azonban csal�dja a 17. sz�zad v�ge �ta itt �lt, tisztes iparosokat, majd k�zp�ly�n mozg�, vezet� szem�lyis�geket adott Sopronnak �s az orsz�gnak. K�z�piskol�it m�r Sopronban v�gezte, 18 �ves kor�ban teljes �rvas�gra jutott, att�l fogva saj�t l�b�n kellett meg�llnia. 1902-ben v�gezte a magyar�v�ri gazdas�gi akad�mi�t, kor�n az Orsz. Magyar Gazdas�gi Egyes�let (OMGE) titk�rja, majd egy�b vezet� �ll�sok ut�n helyettes igazgat�ja lett, megszervezte a M. N�v�nynemes�t�k Egyes�let�t, a Doh�nytermeszt�k Orsz. Sz�vets�g�t �s a Cukorr�pa-termeszt�k Orsz. Sz�vets�g�t. 1914-ben rendezte els�k�pp Eur�p�ban az orsz�gos kukoricaki�ll�t�st, 1921-ben pedig az els� magyar n�v�nynemes�t� ki�ll�t�st. Az els� vil�gh�bor� ut�n b�z�ink min�s�gi sz�nvonal�nak emel�s�re is t�rekedett. Szakirodalmi t�ren p�ratlan buzg�s�got fejtett ki. Nyomtat�sban kilenc k�nyve jelent meg. 1945 ut�n a M. Cukorr�pa-termeszt�k Orsz. Sz�vets�g�nek f�el�ad�ja lett �s a sz�vets�get ujj�szervezte, majd 1949-ben a F�ldm�vel�s�gyi Miniszt�rium n�v�nytermeszt�si oszt�lya el�ad�j�nak nevezt�k ki. K�s�bb – t�bbek k�z�tt – Sopronhorp�cson is m�k�d�tt, 1958-ban ment nyugd�jba, de tudom�nyos munk�ss�g�t tov�bb folytatta: a magyarorsz�gi cukorr�pa-termeszt�s t�rt�net�t �rta meg. 1962-ben a magyar�v�ri akad�mia gy�m�ntdiplom�val t�ntette ki. Sopron kultur�lis �let�t szeretettel figyelte, 1942-ben a ny�ri egyetem megh�vta el�ad�sra. A Soproni Szeml�ben sz�mos t�rt�neti cikke jelent meg, k�l�n�sen azok, amelyek a Fabricius-h�z r�gebbi beoszt�s�r�l �s berendez�s�r�l sz�lnak. A Liszt Ferenc M�zeumnak �tadta a birtok�ban volt csal�di eml�keket, k�zt�k a csal�dnak nagyatyja �rta kr�nik�j�t. Szabad �r�iban lepkegy�jtem�ny�t gyarap�totta, 1959-ben saj�t kez�leg prepar�lt, 7 000 darabb�l �ll� gy�jtem�ny�t a Nemzeti M�zeumnak adom�nyozta. Adakoz� kedv�, tud�s�t, szellemi kincseit m�sokkal sz�vesen megoszt� kedves egy�nis�g volt, Sopronban is sz�mos tisztel�je akadt, akik megillet�dve fogadt�k a gy�szjelent�st, mely 1968. m�rcius 21-�n bek�vetkezett csendes elm�l�sr�l adott h�rt.”

< 5. �bra. Eupoecilia angustana (foto: Fazekas I.)

Fontosnak tartom megjegyezni; a megeml�kez�s �r�ja (CS. E.) Csatkai Endre, a foly�irat akkori szerkeszt�je volt. Sz�t kell ejtenem arr�l is, ami a nekrol�gban nem szerepel. A keres�s folyam�n a Fabricius Endre n�vvel kapcsolatban megjelent egy blog a „J�szkis�rre kitelep�tettek n�vsora” c�men. Ezt is v�gig b�ng�sztem az�rt, mert a gy�jtem�nyben elhelyezve volt egy J�szkis�r, 1952.IV.18. – Fabricius E. lel�helyc�dul�s Eupoecilia angustana (H�bner, 1799) [magyar nev�n: k�z�ns�ges vir�gf�r�moly] p�ld�ny is, �s k�v�ncsi voltam r�, mit is �r a n�vvel kapcsolatban. Az 55-�s sorsz�m alatt a k�vetkez�ket tal�ltam:

55. Fabricius Endre Nyitra 1880.09.23. (sz�lei: Fabricius Endre �s M�cs Katalin); kitelep�tve J�szkis�r, Nagyk�r u.78. (Hogy honnan, az nincs felt�ntetve, val�sz�n�leg Budapesten �lhetett akkor.) Visszatelep�t�s: 1953.10.29.; Esztergom, Turistasz�ll�.

Alatta sz� esik a feles�g�r�l is: 56. Fabricius Endr�n� Kulifai Erzs�bet Polg�rdi 1898.04.29. (sz�lei: Kulifai K�lm�n �s Kov�cs M�ria); kitelep�tve J�szkis�r, Nagyk�r u.78., – meghalt.

Ezeket a t�nyeket az in memoriam �r�ja, Csatkai Endre vagy „szer�nyen” elhallgatta az akkori politikai helyzet miatt (1968-at �rtunk!), vagy nem is tudott r�la. Minden esetre ez is Fabricius Endre �let�hez tartoz�, s nem ak�rmilyen lelki megr�zk�dtat�ssal j�r� esem�ny volt, hiszen a megal�z� kitelep�t�s idej�n m�g a feles�g�t is elvesztette. Ezek ellen�re – fel�lemelkedve a t�rt�nteken – megb�k�lt a helyzet�vel (nem lehetetlen, hogy �ppen a lepk�szet tartotta benne a lelket!), s kiv�l� szellemi adotts�gait �lete utols�, id�s�d� szakasz�ban is a haza, Magyarorsz�g jav�ra ford�tva munk�lkodott.

Mint a Soproni Szemle nekrol�gban is olvashat�, lepkegy�jtem�ny�t az MTM-nek adom�nyozta. A rendez�s folyam�n eddig 23 olyan Tortricidae p�ld�nnyal tal�lkoztam, melynek gy�jt�je Fabricius Endre volt.